Mint levél a talajra,
Úgy simulok hozzád,
Nem találok szavakra,
Szerintem kútba dobták.
Kell a közelséged, mely meleget ad,
Kell az érintésed, mely el is altat.
A hangod csábító hangzása, melytől szívem remeg
Éjjel pedig lágyan karjaidba temet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése