2016. szeptember 20., kedd

Gyümölcsözés

A szerelem egy fa, melyen átgázolnak sokan,
S mind eltiporá a porban.
Kezdetben egy apró mag, mit elültet két fél,
S a végére akár az égig is elér.
Törzse olykor lágy, olykor kemény,száraz,
De a fa soha el nem fárad.
Gallyak nőnek lombkoronáján, najd letörnek,
De vannak,melyek megerősödnek.
Nagy számban marad meg a sok erős gally,
De ez igazából nem is baj.
A szerelemfa csak nő és nő, fel a végtelenbe,
Ilyet még nem éreztem életemben..
Rügyezik a fa, virágba borul,
Ága pedig le sosem konyul.
A virágok gyümölccsé érnek. De ettől én nem félek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése